Pinkai domolykók máj csalival III. (Szentpéterfa)
Írta: fishfarm - Dátum: January 09 2013 21:48:35
Pinkai domolykók máj csalival III.
(Szentpéterfa)
Kezdhetném, hogy úgy volt de nem,
Szóval nem volt betervezve és nem volt első osztályú csirkemájam.
A csali azaz a csirkemáj a szíve lelke ennek a fajta horgászatnak. Nagyon fontos az I. osztályú csirkemáj és még egyszer a máj.
A disznó máj szinte használhatatlan:
1, hamar ki ázik belőle az aromája
2, gumis lesz pár perc alatt a vízben
3, eleve túlságosan rostos és kemény
4, nem igazából lédús
A marhamáj már jobb híján megteszi de:
1, túl kemény
2, véresebb mint a disznójjjjé, de hamar kifakul
3, nagyon rostos és a horog sem akad belőle megfelelően
Egyszóval az I. osztályú csirkemáj:
1, kellemesen puha amit sokféle hal imád különösen így ínséges télvíz idején
2, elégségesen rostos és kemény , így a horog remekül tart bent, de csak annyira hogy könnyen akad is a hal szájában.
3, zsíros a tápos csirke mája, szerencsétlennek.
4, folyamatosan és lassan oldódnak ki belőle az aromák, zsírtartalom és a vér.
...részletek
Teljes hír
Pinkai domolykók máj csalival III.
(Szentpéterfa)
Kezdhetném, hogy úgy volt de nem,
Szóval nem volt betervezve és nem volt első osztályú csirkemájam.
A csali azaz a csirkemáj a szíve lelke ennek a fajta horgászatnak. Nagyon fontos az I. osztályú csirkemáj és még egyszer a máj.
A disznó máj szinte használhatatlan:
1, hamar ki ázik belőle az aromája
2, gumis lesz pár perc alatt a vízben
3, eleve túlságosan rostos és kemény
4, nem igazából lédús
A marhamáj már jobb híján megteszi de:
1, túl kemény
2, véresebb mint a disznójjjjé, de hamar kifakul
3, nagyon rostos és a horog sem akad belőle megfelelően
Egyszóval az I. osztályú csirkemáj:
1, kellemesen puha amit sokféle hal imád különösen így ínséges télvíz idején
2, elégségesen rostos és kemény , így a horog remekül tart bent, de csak annyira hogy könnyen akad is a hal szájában.
3, zsíros a tápos csirke mája, szerencsétlennek.
4, folyamatosan és lassan oldódnak ki belőle az aromák, zsírtartalom és a vér.
Én ezt használom, de most karácsony idején későn eszméltem és
csak előre fagyasztottat tudtam beszerezni, ami hát…de még így is jobb mint a többi állat mája.
Bot csere, elővettem a sarokból egy régi mondhatni sárgavégű Silstar botomat.
Csak ilyenkor használom u.n. májazáshoz.
Ennek a spicce tömör üveg, ami kellően kemény de mégis hajlékony, ez által a halat jól meglehet akasztani a vastaghúsú horoggal is, de a hal fárasztás aközben sem olyan mint egy söprűnyél amiről könnyen lefricskázik a hal. Ráadásul nem probléma vele a 60-70 dkg os hal kiemelése sem a magasabb vízpartról, mert ugye merítőt nem viszek magammal +cucc lenne (most is kellett).
A bot további előnye NEM KÉNYES ami nagyon fontos ebben az esetben.
Kiváló ez a 25 éves bot erre a célra és törekedni kell a 3 méter feletti hosszúakra. Az orsó tök mindegy, valami régen nem használt is teljesen jó, talán egy kicsit a fék nem árt ha azért funkcionál rajta, de ez sem kizáró ok.
Nekem ez is, a bottal egyidős, régi Silstar. Nem igazán érdekes milyen, hány csapágyas, mennyit forog és stb. A sárba letenni teljesen jó.
Főzsinórnak minimum a 22, de nyugodtan lehet használni 25-t is.
Előkének 18 a megfelelő véleményem szerint.
Horog egy fontos szerszám szintén a szereléken, mert nem szabad hogy nagyon erős legyen, de vastaghúsú és kerek nagy öblű. A kihajló képessége itt is hasznot hajt, ha akadót fogunk és szakadás nélkül ki tudjuk venni a cuccost. Vastag húsú ( 12-10 méretű )horogra jobban és masszívabban lehet feltenni a puha csirkemájat, mint a vékonyabb testvéreikre, így jobban fogja a csalinkat. A nagy öble a nagy csali miatt kell, amiből a hal pofikájába biztonságosan kell még, hogy akadjon.
Úszóból ide a szentpéterfai Pinkára a 3 gramm elég úszóban, de az antennájának brutálisan súlybírónak kell lennie. Ezt egy vastag üreges (levegős) műanyag vagy egy vastag balsafa antennával ellátott úszóval érhetjük el. Ezt már csak egy hajszál választja el a könnyű süllőző úszótól.
A súlyozását csak antenna csonkig teszem, mert így a nagy felületű csalinkat kényelmesen szállítja – görgeti a fenéken az úszónk.
Az ólmozás 3 darabból untig elég. Ez 3 grammos úszónál nálam úgy néz ki hogy 2 db 1-1 gr, ez a főólmozás és tőle úgy 15-20 cm-re egy 0,3 gr-os kisebb ólom. Igen ez csak 2,3 gr és ez elég is a többi az antenna lenne amit kint hagyok teljes egészében. A domi ha megérzi a puha zsíros máj csalinkat intenzíven ugrik rá, nem zavarja a viszonylag nagy és nehéz horog, az érzéketlenre beállított úszó, a bunkó parasztos ólmozás és a vastag zsinór sem. Ha erre a szerelékre más csalit használnánk,mondjuk csonti csokrot…elüldögélhetnénk mellette napokat a Pinkán, hozhatnák utánunk a hidegélelmet és a borotválkozó készletet. Max csak 20 fok körüli vízben lenne rá kapásunk ha a véletleneket leszámoljuk.
Kész az egyszerű szerelék ezennel. Felszeleteltem egy éles késsel 2 cm hosszú és 1 cm széles csíkokra a kb 5 dkg pecára szánt májat. Jó szocializálódott műanyag zacsiba betettem (ez fontos, mert ha a táskánkba ez szabadon bekerül, pár nap múlva lesz szag világ !) és irány Szentpéterfa. Már talán 3 éve is van, hogy nem jártam erre. Ják után lekanyarodva jobbra az erdő közötti egyenesben jobb vigyázni, emlékezeteim szerint itt fényes nappal is járkálnak rendesen a 4 lábú szökdécselő őzek – szarvasok. Van kár ha nem sikerül őket kikerülni.
Leértem a vízre a még működő erőmű alá, december 26 án egy kellemes meleg 10 c-os szélmentes napon. Korán indultam és már 9 kor a parton csaliztam ezt a végtelenül egyszerű horgászfelszerelést.
A híd mellett kezdtem a cserkelő pecát. Általában a part szélén keresem a halat ahol a partél eléri a meder mélységének a 80 %-át. A víz is a hordott táplálék nagy részét ezen a törésen görgeti amíg valamiben el nem akad vagy valami meg nem találja. A mai célzott halunk is itt tölt el legtöbb időt azaz itt tudjuk a legnagyobb eséllyel tőrbe csalni őkelmét. A májas csalis horgászat a csali mérete folytán szelektálja a hal nagyságát is, ritka a 20 dkg os méret.
A vízpartot ezért nagyon óvatosan kell megközelíteni, szinte lábujjhegyen, semmi roppanás, semmi dobbanás hisz szinte a lábam alatt pecázok.
Már az első helyen 2 kapásom is volt, de csak csipkedésig jutottam velük. Úgy gondolom pici 10 dkg körüli domik lehettek amik meghúzogatták a csalimat.
Következett 3 másik beálló ahol egy alig 4 cm es fenékjáró küllő alias grungli kérezkedett fel a lecsüngő májfalatra amit az imént cibáltak meg az apró domik.
Kiemelés közben visszapottyant, kár ,,, jól mutatott volna a képen a máj csali mellet ! Sokféle halat fogtam már májjal : pisztráng, ponty, bodorka, súlytásos küsz, csuka, süllő, sügér, márna és persze a főhal a domolykó.
Eltelt 1 órám és még értékelhető semmi. Találkoztam egy osztrák horgásszal, nem fogott addig még semmit (pergetett). Egy bozótoshoz értem távolodva a hídtól. Bemenjek ?, ne ? olyan sűrű ! Bementem ! Helyet kellett csinálnom, ne hogy beleessek az alattam közel 2,8 as vízbe, meg hát be is tudjak lógatni a sűrű nád között. Nem lenne valami frankó. Egyszer már úsztam -8 fokban a Herpenyő patakon Döröske alatt úgy 12 éve. A közúttól úgy 300 méterre pecáltam és a hideg miatt be volt fagyva szinte mindenhol a patak csak a mély régi 2 db II. világháborús bomba által keletkezett kiszélesedésnél nem. Ezeknek is csak a közepén folyt mert a széle 2-2 métert kopogott. Úsztattam bolóval és hébe - hóba fogtam az 5-10 dekás bodorkákat. Míg 1 db kiemelés közben leesett a horgomról és azonnal a jégre dermedt a vizes testével. Persze meg kel menteni és gondoltam a ball lábamat leteszem kicsit megtámasztva magamat a jégre (hisz elég erős) és elérem kézzel majd visszadobom. Hát nem sikerült , ahogy leléptem a jégre rotty és már úsztam is a kezemben a 8 méteres bolonyai + teljes menetfelszerelés : Termoruha és alatta a kapucnis pulóver és garbó, termocsizma . Jó unicum reklám lehettem jéggel. A víz itt 4 méter körüli és azonnal már a partnál. A botot azonnal kidobtam a partra (vigyáztam rá, hisz horgászbot az fontos) , majd úsztam lefelé a szűkületig ahol már 80 cm es volt a víz iszappal, töklevéllel. Remek volt kikászálódni. Vetkőzés a havas táj öblén alsónadrágig. Kiöntöttem a csízmából a vizet és visszavettem, majd kicsavartam a ruháimat (10 kg vizet ne cipeljek már ki a kocsiba magammal), bot összecsuk és irány kifelé a 300 méter kockára fagyott havas szántáson- gumi csízmában alsónadrágban. Az autók meg jöttek mentek és néztek. Gondolhattak jókat ! Kocsit elértem végre, amikor ismét elsuhant mellettem egy kocsi. Jó mozi volt nekik közelről. Beültem és indíts, fűtés plafonra. Az úton sem nagyon néztek a szőrme és kötött sapkában nagykabátban utazók a meztelen felsőtestes sofőrre. Ha egy rendőr leint, azonnal bevisz gondoltam. Hazaérve, asszony telefon gyere ki és nyisd ki a kaput légyszí. Miért menjek valami gond van ?. nincs de az utcában nem lenne jó ha télen így mutatkoznék ! Ja hozz ki egy pulóvert is. Én sem értettem volna a helyébe, de jött és megmentett ! Biztosan másokkal is történt már meg hasonló maflaság. Én így jártam!
Szóval csináltam helyet, bemértem a víz mélységet, általában a 25 cm es előkémnek a felét teszem le a fenékre. Ólom nem érhet le addig húzom lefelé az úszót amíg az normálisan beállva mutatja az ólmok nem fekszenek, de a csali akadozik a fenéken.
Csalizás és betettem a parttól úgy 70 centire. Tapasztalatom szerint 50 és 120 cm között van zömében az a törés amit a fentiekben említettem. 2 perc és erős kapás majd elindult a csalival. Erősen beakasztottam, a nagy és vastag horog biztonságosan akadjon a kemény bot segítségével. Meg is van, alárohant a partnak első védekezésében. Nem fogott semmilyen akadót és másodpercek múlva már a víz tetején feküdt a 60 dkg körüli domi. Ez centiben úgy 40 körül. Ki a partra és vízbe fényképezkedésig.
Eleredt közben ebben az enyhe időben az eső. Egyre keményebben így vissza kellett mennem az esőruhámér. Jól tettem mert komoly mennyiség leesett az elkövetkező 3 óra alatt. Úgy tapasztaltam, 5 percen belül ha nincs kapás akkor lehet tovább menni, a domi észre kell hogy vegye a szaglásával a máj csalit ennyi idő alatt. Persze a csalit is fel kell, hogy nézzük úgy 2 percnél mert gyakran valamilyen levelet fog a meder alján. A különböző növényi törmeléket is ide söpri ki legnagyobb mennyiségben a patak. Ha pedig beburkolja a csalit akkor óne domi.
Következtek egymás után az ígéretesebbnél ígéretesebb helyek. Kevés halat adott mert még 2 db példányt zsákmányoltam. Sorban mint a kisiskolások, az egyik 45, a másik 35 dkg os lehettet.
A fényképre azért tettetem melléjük egy öngyújtót, hogy jobban érzékelhetőbb legyen a nagyságuk.
Örültem nekik nagyon. Volt még egy hasonló méretű ami meglógott, nem sikerült lencsevégre kapnom a párát. Közben az eső nagyon esett és az osztrák spori is elfelé vette az irányt. Legalább levegőzött. A kocsiból biccentett kissé lehúzott ablaknál….mit fogtam ? Á semmit , megyek én is. Nem kell tudnia, még kedvet kap és legközelebb domit eszik vacsorára. Szarul esne.
A szokásos fotó és vissza.
Gondoltam még azért a malomárkot megnézem az jó szokott lenni. Oda innen kocsival kell elmenni, gyalog nagyon messze van pláne ilyen esőben.
A falun végigkerekezve a vadvízi táblánál kell lemenni az erőműhöz a határ előtt.
Kiszálltam és egy felhordalékosodott kis vizű valami láttam. Hát ez nagyon megváltozott mióta nem voltam itt. Még csukákat (igaz nem nagyokat) is fogtam az utolsó ittlétem alkalmával körforgóval + több domit és pár sügeret. Lenézve a magas falról, paducokat lehettet látni, villogva fordultak jobb majd ball oldalukra amint véső szerű szájukkal mint a borotva , ették le a friss algát a kövekről. Most nem láttam semmit, pedig hosszú percekig kémleltem a vizet.
A botot ki sem húztam. Elindultam haza.
Hát ez most ennyi volt. 3 szépnek mondható domi és 6-7 kapás , csipkedés ami apró domi volt valószínűleg.
Így is jó volt ez a nap is az eső dacára is.
Szombaton már versenyzünk, rakósbottal, kiolvadtak a tavak.
Ilyen ez, egy életforma!
levi